Az Igazságügy-minisztérium és a Japán Bevándorlási Szolgálata által közzétett „Az állandó tartózkodásra jogosító engedélyre vonatkozó útmutató” hivatalos dokumentum, amely közérthetően magyarázza az állandó tartózkodás iránti kérelmek elbírálási szempontjait. Gyakran „Bevándorlási Szolgálat 50 kérdés és 50 válasz” néven emlegetik, és fontos támpontot ad mindazoknak, akik Japánban állandó lakhellyel rendelkező tartózkodási státuszt kívánnak szerezni. Az alábbiakban a 2026. február 24-én (Reiwa 8) felülvizsgált legfrissebb változat lényegét foglaljuk össze közérthetően.

Állandó tartózkodásra jogosító engedély illusztrációja
Állandó tartózkodásra jogosító engedély (állandó lakóhely)

Ebből a cikkből megtudhatja

  • Mi az állandó tartózkodásra jogosító engedély útmutatója (50 kérdés és válasz)
  • Az állandó tartózkodás három alapkövetelménye
  • A tartózkodási időre vonatkozó kivételek (amikor az előírt idő lerövidül)
  • Követelmények összehasonlító táblázata és az elbírálás szempontjai
  • Az állandó tartózkodás iránti eljárás (benyújtás helye, főbb dokumentumok)

Az Igazságügy-minisztérium hivatalos útmutatójának megtekintése

1. Mi az állandó tartózkodásra jogosító engedély útmutatója (Bevándorlási Szolgálat: 50 kérdés és válasz)?

Az állandó tartózkodásra jogosító engedélyre vonatkozó útmutató a bevándorlási törvény 22. cikkében rögzített követelményeket magyarázza kérdés–válasz formában; összeállítója a Japán Bevándorlási Szolgálata. Célja, hogy a kérelmezők és érintettek megértsék az elbírálás logikáját; az anyag 50 kérdés és 50 válasz keretében foglalja össze a gyakori kérdéseket.

A szöveg legutóbb 2026. február 24-én (Reiwa 8) került felülvizsgálatra. Amennyiben állandó tartózkodás iránt fontolgat kérelmet, javasoljuk, hogy mindig a legfrissebb hivatalos útmutatót vegye alapul.

Tartózkodási jogállás és állandó tartózkodás illusztrációja
Érdemes előre tisztában lenni az állandó tartózkodás iránti kérelem elbírálási szempontjaival

2. Az állandó tartózkodás három alapkövetelménye

Az állandó tartózkodásra jogosító engedély elbírálásakor az alábbi három követelménynek együttesen kell megfelelni.

(1) Jó erkölcsi állapot

Törvénytiszteletre és olyan mindennapi életvitelre van szükség, amely lakóként társadalmilag nem méltányolható. Gyakorlatban többek között az alábbiak egyike sem állhat fenn:

  • Japán jogszabályok megsértése miatt szabadságvesztésre vagy pénzbüntetésre ítélték
  • Kiskorúak védelméről szóló jog szerinti védelmi intézkedés hatálya alatt áll
  • Olyan különös körülmény áll fenn (például ismétlődő jogsértő vagy közrend elleni magatartás), amely miatt nem állapítható meg a jó erkölcsi állapot

(2) Független megélhetéshez elegendő vagyon vagy szakképzettség

A mindennapi életben nem lehet közpénzek terhére, és jelenleg és a jövőben is várhatóan biztos megélhetés szükséges. Az értékelés általában háztartás szerint történik; közigazgatási gyakorlatban gyakori támpontként legalább évi kb. 3 millió jen jövedelem szerepel, eltartottak esetén ennél magasabb összeg is szükséges lehet.

※Japán állampolgár, állandó lakhellyel rendelkező vagy különleges állandó lakhellyel rendelkező személy házastársa vagy gyermeke esetén ez a követelmény nem alkalmazandó.

(3) A japán nemzeti érdekkel összhang állapítható meg (nemzeti érdek követelménye)

Az alábbi négy szempont együttes teljesülése szükséges.

  • Tartózkodási idő: elvben folyamatosan legalább 10 évig tartózkodott Japánban, ebből legalább 5 évben munkavállalásra vagy lakhatásra jogosító tartózkodási jogállás keretében
  • Közjogi kötelezettségek teljesítése: nem járt pénzbüntetésben vagy szabadságvesztésben; rendesen megfizeti az adókat, a társadalombiztosítási és az egészségbiztosítási járulékokat
  • A tartózkodás maximális időtartama: jelenlegi tartózkodási jogállása szerinti leghosszabb tartózkodási időre jogosító engedéllyel tartózkodik (átmeneti szabály szerint egy ideig a hároméves tartózkodás is megfelelőnek minősülhet)
  • Közegészség: nem első osztályú fertőző betegségben szenvedő páciens (a fertőző betegségek megelőzéséről és a fertőző betegek ellátásáról szóló törvény szerint)

【Közlemény】„Az állandó tartózkodásra jogosító engedélyre vonatkozó útmutató” egy részének módosítása (közzétéve: Reiwa 8. 2026. február 24.)

2027. április 1-jétől (Reiwa 9) az „Az állandó tartózkodásra jogosító engedélyre vonatkozó útmutató” vonatkozásában megváltozik az (1) jegyzet szerinti kezelés: a korábbi gyakorlat, amely a „három év” tartózkodást a „leghosszabb tartózkodási idő”-nek tekintette, megszűnik. Az útmutató szövegének megfelelően az egyes tartózkodási jogállások szerinti leghosszabb tartózkodási időre jogosító státusszal kell rendelkezni.

Ugyanakkor az állandó tartózkodás iránti kérelem esetén, ha a kérelmező 2027. március 31-én (Reiwa 9) „három év” tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és az eljárás döntése e tartózkodási időn belül születik, az első döntés erejéig az útmutató 1. (3) c) pontja („a leghosszabb tartózkodási időre jogosító engedéllyel tartózkodik”) szerinti követelmény teljesültnek minősül.

3. Az állandó tartózkodás követelményei – összehasonlító táblázat

Követelmény Tartalom Kivétel, megjegyzés
Jó erkölcsi állapot Jogkövetés; társadalmilag nem méltányolható életvitel nélkül Japán állampolgár stb. házastársa, gyermeke mentesül
Független megélhetés Nincs közpénzek terhére való támaszkodás; biztos megélhetés (támpont: évi kb. 3 millió jen feletti jövedelem) Japán állampolgár stb. házastársa, gyermeke mentesül
Nemzeti érdek Legalább 10 év tartózkodás, közjogi kötelezettségek, maximális tartózkodási idő, közegészség Egyes esetekben rövidebb tartózkodás is elegendő lehet

4. A szükséges tartózkodási idő lerövidülésének esetei

Elvben legalább tíz év folyamatos japán tartózkodás szükséges, az alábbi esetekben azonban lerövidül a kötelező tartózkodási idő.

Érintett kör Szükséges tartózkodási idő
Japán állampolgár, állandó lakhellyel rendelkező vagy különleges állandó lakhellyel rendelkező személy házastársa Legalább három év tartós házasság valós tartalommal, és azt követően legalább egy év folyamatos tartózkodás
Hosszú távú lakó (teijūsha) Legalább öt év tartózkodás
Menekültként elismert személy Legalább öt év tartózkodás
Magasan képzett szakember (70 pont felett) Legalább három év tartózkodás
Magasan képzett szakember (80 pont felett) Legalább egy év tartózkodás

※A szakmai gyakorlat és az 1. számú meghatározott szakmai készség szerinti tartózkodás ideje elvben nem számít bele a tízéves tartózkodási követelménybe.

Tartózkodási idő és állandó tartózkodás illusztrációja
A tartózkodás időtartamára vonatkozó követelmények az egyén helyzetétől függően eltérnek

5. Mit jelent a közjogi kötelezettségek teljesítése?

Az útmutató hangsúlyozza az állandó tartózkodás elbírálásakor a közjogi kötelezettségek rendes teljesítését. Gyakorlatban többek között az alábbiakról van szó:

Kötelezettség típusa Tartalom
Adókötelezettség Jövedelemadó, lakóhely szerinti adó, társasági adó stb. rendes megfizetése
Nyilvános nyugdíjbiztosítás járulékai Állami nyugdíj vagy alkalmazotti nyugdíjbiztosítás járulékainak megfizetése
Kötelező egészségbiztosítás díja Egészségbiztosítási díjak megfizetése
Bejelentési kötelezettségek Lakcímbejelentés, tartózkodási idő meghosszabbítása iránti kérelem stb.

Korábbi nem fizetés vagy késedelem befolyásolhatja az állandó tartózkodás iránti kérelem kimenetelét. Fontos, hogy mindennap rendesen teljesítse ezeket a kötelezettségeket.

6. Az állandó tartózkodás iránti eljárás

Az állandó tartózkodásra jogosító engedély iránt a Bevándorlási Szolgálat „Állandó tartózkodásra jogosító engedély” oldalán közölt eljárásnak megfelelően kell eljárni. Főbb pontok:

Benyújtás helye

A kérelmet a lakóhely szerint illetékes regionális bevándorlási hatóságnál vagy a Bevándorlási Szolgálat Külföldi állampolgárok részére működő átfogó tájékoztató központjánál kell benyújtani. Elvben a kérelmezőnek személyesen kell megjelennie (16 év alatti kérelmező kivételével).

Főbb szükséges dokumentumok

A dokumentumok köre a tartózkodási jogállástól és személyes körülményektől függően változik. Jellemző kategóriák:

Dokumentum típusa Tartalom
Közös dokumentumok Állandó tartózkodás iránti kérelem (1 példány), fénykép (álló 4 cm × fekvő 3 cm, a benyújtást megelőző hat hónapon belül készült), a kérelmezőt is tartalmazó háztartás teljes anyakönyvi kivonata (lakóhely szerinti), tartózkodási kártya, útlevél
Családi jogviszonyt igazoló okiratok Például japán állampolgár házastársa esetén a házastárs teljes anyakönyvi kivonata; állandó lakó házastársa esetén házasság igazolása; japán állampolgár, állandó vagy különleges állandó lakó gyermeke esetén születési anyakönyvi kivonat vagy más jogviszonyt igazoló okirat – a pontos lista az egyén helyzetétől függ.
Anyagi helyzetet igazoló dokumentumok Foglalkoztatás igazolása (munkáltatói igazolás vagy adóbevallás másolata), lakóhely szerinti adó megállapításáról és befizetéséről szóló igazolások (általában az utolsó 3–5 év), adóbefizetésről szóló igazolás (3. típus), nyilvános nyugdíj- és egészségbiztosítási befizetéseket igazoló dokumentumok

7. Hogyan használja fel az útmutatót?

Az állandó tartózkodásra vonatkozó útmutató irányadóként használható a felkészülés során. Ugyanakkor az elágazások egyéni körülményektől függhetnek; az útmutató nem jelent automatikus engedélyezést.

Hivatalos útmutató megtekintése

A legfrissebb változat a Bevándorlási Szolgálat honlapján érhető el.

Az állandó tartózkodásra jogosító engedélyre vonatkozó útmutató (felülvizsgálva: Reiwa 8. 2026. február 24.)

Zárógondolatok

Az állandó tartózkodás engedélyezése a fenti három követelmény együttes értékelése alapján történik. Ha alaposan elolvassa az útmutatót, és előre ellenőrzi, hogy körülményei megfelelnek-e, gördülékenyebben készítheti elő kérelmét.

Kérdés vagy bizonytalanság esetén tekintse meg a Japán Bevándorlási Szolgálata honlapján a legfrissebb tájékoztatást, illetve forduljon szakképzett szakemberhez (például gyōseishoshi irodához).

A Heritage gyōseishoshi iroda az állandó tartózkodás iránti eljárások mellett a tartózkodási jogállás megváltoztatására, meghosszabbítására és megszerzésére irányuló ügyekben is segítséget nyújt. Nyugodtan vegye fel velünk a kapcsolatot.