A „szakképző gyakornok” tartózkodási státusza a külföldi szakképző gyakornoki program (外国人技能実習制度) alapján azoknak jár, akik japán vállalkozásoknál vagy intézményeknél az alábbi tevékenységet végzik: képzésben vesznek részt és a szakterülethez kapcsolódó feladatkörben dolgoznak (vagy a megszerzett szakmai ismereteket megkövetelő feladatkörben tevékenykednek).
A fogadás módja szerint megkülönböztetünk vállalat által közvetlenül fogadott (イ) és felügyelő szervezet által koordinált (ロ) típust; a szakképzés során 1. szakasz (első év – képzés és gyakorlat) → 2. szakasz (2–3. év) → 3. szakasz (4–5. év) követheti egymást.

A szakképző gyakornoki program típusai és tartózkodási idő (a Bevándorlási Szolgálat szerint)

A nemzeti „szakképző gyakornoki törvény” 8. cikkének (1) bekezdése szerint elismert szakképzési tervhez igazított tevékenységenként a tartózkodási státusz rendelkezik az alábbiak szerint.

Tárgy szerinti tevékenységPéldaTartózkodási idő
Szakképzés – 1. szakasz, vállalati közvetlen (イ)Az 1. számú vállalati közvetlen típus szerinti terv szerinti képzésben részvétel, valamint a szakterület feladataiban való közreműködésAz igazságügy-miniszter esetenként megállapított időtartam (legfeljebb 1 év)
Szakképzés – 1. szakasz, szervezeti felügyelet (ロ)Az 1. számú szervezet által felügyelt típus szerinti terv szerinti képzésben részvétel, valamint a szakterület feladataiban való közreműködésUgyanígy
Szakképzés – 2. szakasz, vállalati közvetlen (イ)A 2. számú vállalati közvetlen típus szerinti terv szerinti, szakmai ismereteket megkövetelő feladatkörben végzett munkaAz igazságügy-miniszter esetenként megállapított időtartam (legfeljebb 2 év)
Szakképzés – 2. szakasz, szervezeti felügyelet (ロ)A 2. számú szervezet által felügyelt típus szerinti terv szerinti, szakmai ismereteket megkövetelő feladatkörben végzett munkaUgyanígy
Szakképzés – 3. szakasz, vállalati közvetlen (イ)A 3. számú vállalati közvetlen típus szerinti terv szerinti, szakmai ismereteket megkövetelő feladatkörben végzett munkaAz igazságügy-miniszter esetenként megállapított időtartam (legfeljebb 2 év)
Szakképzés – 3. szakasz, szervezeti felügyelet (ロ)A 3. számú szervezet által felügyelt típus szerinti terv szerinti, szakmai ismereteket megkövetelő feladatkörben végzett munkaUgyanígy

Forrás: Tartózkodási státusz „szakképző gyakornok” | Bevándorlási Szolgálat

Gyári dolgozó

A vállalat által közvetlenül fogadott forma azt jelenti, hogy a külföldi vállalkozás teljes munkaidős alkalmazottját szakképző gyakornokként japán vállalkozás fogadja. Legfeljebb minden huszadik teljes munkaidős alkalmazottra egy gyakornok vehető fel.
A felügyelő szervezet által koordinált formában például kereskedelmi kamara vagy vállalkozások szövetsége, középvállalati klaster, átképző szervezet, mezőgazdasági vagy halászati szövetkezet, illetve közhasznú szervezet látja el a fogadó helyek felügyeletét. A fogadó hely létszámára vonatkozóan: ha a teljes munkaidős létszám legfeljebb 50 fő, legfeljebb 3 gyakornok fogadható; legfeljebb 100 fő esetén 6; legfeljebb 200 fő esetén 10; legfeljebb 300 fő esetén 15 főig.

Szakképző gyakornoki vízum – feltételek vállalati közvetlen fogadás esetén

Kik lehetnek szakképző gyakornokok a vállalati közvetlen fogadásnál

A vállalat által közvetlenül fogadható gyakornokok köre olyan külföldi telephely alkalmazottai, amelyek a japán vállalkozással az alábbi viszonyok egyikében állnak.

  1. A japán vállalkozás külföldi telephelye
  2. Olyan szervezet, amely a japán vállalkozással legalább egy éve folyamatosan fennálló nemzetközi üzleti kapcsolattal rendelkezik, vagy az elmúlt egy évben legalább 1 milliárd jen értékű nemzetközi forgalmat bonyolított le
  3. Olyan szervezet, amely a japán vállalkozással nemzetközi üzleti együttműködést folytat: az igazságügy-miniszter rendeletben rögzíti a részleteket

A gyakornokra vonatkozó feltételek

  1. Külföldi fiók, leányvállalat vagy közös vállalkozás alkalmazottja, aki áthelyezéssel vagy kiküldetéssel érkezik az adott telephelyről.
  2. A megszerezni kívánt szakmai ismeret nem csupán egyszerű, ismétlődő munka.
  3. Legalább 18 éves; hazatérést követően a Japánban szerzett szakmai tudást ténylegesen hasznosítani tudja.
  4. Olyan szakmai ismeretet szerez, amelynek megszerzése a hazájában körülményes lenne.
  5. Volt gyakorlata azonos jellegű feladatkörben, mint amilyen szakképzést Japánban tervez végezni.
  6. A gyakornoktól a kiküldő szerv vagy a fogadó hely biztosítékot („letétet”) nem szedhetnek el; nem köthetnek olyan megállapodást, amely munkaviszony megsértése miatti kötbért állapít meg.

A fogadó vállalkozásra vonatkozó előírások

Az alábbi tantárgyakból kiindulva a tervezett tevékenység időtartamának legalább egyhatod részében kötelező képzést biztosítani:

  1. japán nyelv
  2. általános ismeretek a Japánban való életről
  3. bevándorlási jog, munkajog és egyéb, a gyakornok jogi védelméhez szükséges tájékoztatás
  4. tudásanyag a szakszerű és zökkenőmentes szakmai fejlődéshez

Ezen felül – a fogadó helyekre vonatkozó szabályokhoz hasonlóan – biztosítani kell többek között a szakképzés- és életvezetési oktatók meglétét, a szakképzési napló vezetését, a gyakornoknak járó ellátást, szállást, balesetbiztosítást és egyéb védelmi intézkedéseket.

Szakképző gyakornoki vízum – feltételek felügyelő szervezet általi fogadásnál

Mely szervezetek fogadhatnak felügyelet mellett

  1. Kereskedelmi kamara
  2. Kis- és középvállalatok társulása
  3. Szakképző vagy felnőttképző szervezet
  4. Mezőgazdasági vagy halászati szövetkezet
  5. Közhasznú egyesület vagy közhasznú alapítvány
  6. Az igazságügy-miniszter rendeletben meghatározott felügyelő szerv

Gyakornokra vonatkozó követelmények

  1. A megszerzendő szakmai ismeret nem csupán egyszerű, ismétlődő munka.
  2. Legalább 18 éves; hazatéréskor a Japánban szerzett szakmai tudást alkalmazni tudja.
  3. Olyan szakmai ismeretet szerez, amely a hazájában nehezen sajátítható el.
  4. A szülőország államától vagy helyi önkormányzatától ajánlás áll rendelkezésére.
  5. Volt gyakorlata ugyanabban a munkajellegben, mint amilyen japán szakképzést tervez.
  6. Nem szedhetnek el biztosítékot a kiküldőtől, a felügyelő szervtől vagy a fogadó helytől; nem köthető kötbéres megállapodás a munkaviszony megsértésére hivatkozva.

A felügyelő szervezetre vonatkozó követelmények

  1. Az állam vagy helyi önkormányzat pénzügyi támogatást és iránymutatást nyújt a program működtetéséhez.
  2. Negyedévente legalább egyszer a vezető tisztségviselők ellenőrzést végeznek a fogadó helyeken.
  3. Rendelkezik tanácsadási kapacitással a gyakornokok részére.
  4. Az 1. szakasz szakképzési tervét szabályosan elkészíti.
  5. Az 1. szakasz tartama alatt havonta legalább egyszer a tisztségviselők személyesen felügyeleti látogatást tartanak a fogadó helyeken.
  6. A gyakornok japánba érkezését követően haladéktalanul, az alábbi tantárgyakból előadás és – szükség szerint – gyakorlati szemléző foglalkozás formájában kell képzést biztosítani („szakképzés – 1. szakasz, felügyeleti változat / ロ”). A ráfordítás időtartama nem lehet kevesebb a tervezett tevékenységhez viszonyított idő egyhatodánál (ha külföldön legalább egy hónap és legalább 160 óra előzetes foglalkozást teljesítettek, legalább a tizenketted része): (イ) japán nyelv, (ロ) a Japánban való élethez szükséges általános ismeretek, (ハ) bevándorlási jog és munkajog szabályozása, illetőleg a jogi védelemhez szükséges egyéb információ – e mögött álló előadásokat külső, szakterületi előadók tartják –, valamint (ニ) a szakmai előrehaladást elősegítő egyéb ismeretek.
  7. További feltételek többek között: felügyeleti díjak világos meghatározása; intézkedések akkorra, ha a szakképzés nem folytatható; hazautaztatás biztosítása; gyakornoki szállás; baleset- és biztosítási háttér; illetőleg a vezetőkre vonatkozó kizárási jogszabályok teljesítése.

Követelmények a gyakorlati fogadó helyhez

  1. Szakképzésvezető és életvezetési mentor kijelölése.
  2. Szakképzési napló vezetése, a program befejezését követően legalább egy évig megőrizve.
  3. Fizetés: a japán munkavállalókkal azonos vagy kedvezőbb szintű javadalmazás.
  4. Továbbá: megfelelő szállás, munkbaleset-biztosítás és hasonló védelem; a vezetőkre vonatkozó kizárási rendelkezések betartása.

Tartózkodási idő

1. szakasz (szakképző gyakornok): egy év, hat hónap, illetőleg az igazságügy-miniszter esetenként megállapított időtartam (legfeljebb egy év terjedelmében).
2. és 3. szakasz: az igazságügy-miniszter esetenként megállapított időtartam (legfeljebb két év terjedelmében).

Jellemző eljárások és szükséges okiratok összefoglalója

Az eljárás fajtája szerint az alábbi okiratok szükségesek. Az elbírálás során kiegészítő iratok igénylése előfordulhat. Nem japán nyelvű dokumentum esetén csatolni kell japán fordítást. Japánban kiállított igazolványok közül a legfeljebb három hónapon belül keltezetteket fogadják el.

※ részletes és aktuális lista: Bevándorlási Szolgálat – „Tartózkodási státusz: szakképző gyakornok”.

1. Tartózkodási státusz engedélyező bizonyítvány (COE) iránti kérelem

Új belépők esetén, ha először ezen a jogcímen kívánnak Japánba érkezni (jellemzően a gyakornok Japánba érkezése előtt intézendő).

  • „Tartózkodási státusz engedélyező bizonyítvány kiállítása iránti kérelem” – 1 példány
  • fényképes igazolványkép – 1 lap (előírt méret szerint)
  • bérmentes válaszboríték (állandó méretű, cím írása, egyébként előírt bélyegzők) – 1 darab
  • a szakképző gyakornoki törvény 8. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott szakképzési tervhez tartozó jóváhagyási értesítő és az eredeti kérelem másolata – 1 példány (annak megfelelően, mely jogcímre pályáz)

※ Ha nem maga az érintett nyújtja be, a benyújtó személyazonosságát igazolni kell. Ha a köznyelv szerinti „név eltérése” áll fenn útlevél és a kérelem között, a folyamat gyorsításához mellékelje az útlevél másolatát.

2. Tartózkodási státusz módosítása (az 1. szakasz → 2. szakasz, illetőleg 2. → 3. szakasz iránti kérelem)

Ha már Japánban tartózkodik és a szakképzésnek megfelelően lépcsőben emelkedik meg a jogcím (pl. az 1. szakasz után a 2. következik).

  • „Tartózkodási státusz módosítása iránti kérelem” – 1 példány
  • fényképes igazolványkép – 1 lap
  • útlevél és tartózkodási kártya bemutatása
  • a szakképzési tervhez kapcsolódó jóváhagyási értesítő és az eredeti kérelem másolata – 1 példány (megfelelő szakhoz)
  • lakóhely szerinti személyi jövedelemadóról szóló adó-megállapítás vagy nem adókötelezettségről szóló igazolás, valamint adó befizetéséről szóló igazolás (az előző év jövedelméről és adóállapotáról tájékoztató) – külön-külön 1 példány

3. Tartózkodás meghosszabbítása

Ha változatlan jogcím alatt szeretné folytatni a Japánban tartózkodást.

  • „Tartózkodás megújítása iránti kérelem” – 1 példány
  • fényképes igazolványkép – 1 lap
  • útlevél és tartózkodási kártya bemutatása
  • lakóhely szerinti személyi jövedelemadóról szóló adó-megállapítás vagy nem adókötelezettségről szóló igazolás, illetőleg adó befizetéséről szóló igazolás – külön-külön 1 példány

4. Új tartózkodási státusz engedélyezése Japánban (általános „kiadása” típus)

Ha már Japánban van, és ezen jogcímre első alkalommal kíván áttérni az eljárási típus szerint.

  • „Tartózkodási státusz megszerzése iránti kérelem” – 1 példány
  • fényképes igazolványkép – 1 lap
  • állampolgárság elhagyása esetén: állampolgárság igazolása; egyébként az ok elősegítése iránti okirat – 1 példány
  • útlevél – bemutatása
  • a szakképzési tervhez kapcsolódó jóváhagyási értesítő és az eredeti kérelem másolata – 1 példány
  • lakóhely szerinti adó-megállapítás / nem adókötelezettség igazolás és adóbefizetési igazolás – külön-külön 1 példány

※ A lakóhely szerinti személyi jövedelemadó bizonyítványokat a január 1‑i állandó lakcím szerinti önkormányzatnál állítják ki. Ha egy okmány együttesen tartalmazza az éves jövedelmet és az adót, egy körrel is elegendő lehet a két külön dokumentum helyett. Friss lakcímváltás vagy röviddel Japánban töltött tartózkodás esetén kérjen pontos tájékoztatást az illetékes tartományi Bevándorlási Hivataltól.