Tartózkodási jogcím megszerzésének engedélyezése iránti kérelem

Ha valaki — például a japán állampolgárság feladása, vagy Japánban történt születés stb. miatt — bevándorlási engedélyhez (beléptető eljáráshoz) kötés nélkül tartózkodik Japánban, és az ok bekövetkezésétől számítva a 60 napot meghaladva kíván az országban maradni, e kérelemmel megigényelheti a tartózkodási jogcímét (források: Bevándorlási Szolgálat: Tartózkodási jogcím megszerzésének engedélyezése iránti kérelem · Tartózkodási jogcím megszerzése (bevándorlási törvény 22.§ [2])).

Az ok bekövetkezésétől számított 60 napig tartózkodási jogcím nélkül is lehet Japánban tartózkodni, azonban ha valaki a 60 napot meghaladva szeretne maradni, az ok bekövetkezésétől számított 30 napon belül be kell nyújtania ezt az engedély iránti kérelmet.

Feltételek és kör (kivel kapcsolatos az eljárás)

• aki feladta a japán állampolgárságot;
• aki születése vagy más ok miatt Japánban maradhatott anélkül, hogy belépési (bevándorlási) engedély iránti eljárást kellett volna lefolytatnia;
• aki az adott ok bekövetkezésétől számított 60 napnál hosszabb ideig szeretne Japánban tartózkodni.

Az állampolgárságról: Ha mindkét szülő külföldi állampolgár, a Japánban született gyermek nem szerzi meg japán állampolgárságát. A születés bejelentését az apa vagy az anya állampolgársága szerinti nagykövetséghez vagy konzulátushoz Japánban kell benyújtani. Igényelje meg a gyermek úti okmányát (útlevelét) is.

Benyújtás határideje

A jogcím megszerzését alapozó ok bekövetkezésétől számított 30 napon belül nyújtsa be a kérelmet.

Ki nyújthatja be (ki lehet az ügyintéző)

1. Kérelmek benyújtására feljogosított közvetítő (olyan személy, akit a regionális bevándorlási hatóság vezetője engedélyezett kérelmek közvetítésére, és a kérelmező megbízásából jár el);
2. Törvényes képviselő: a kérelmező törvényes képviselője;
3. A kérelmező külföldi személye (aki Japánban kíván tartózkodni).

Megjegyzés: 18 év felett saját ügyükben személyesen kell eljárniuk, kivéve, ha közvetítő jár el helyettük (2022. április 1-jétől a nagykorúság Japánban 18 év). Ha közvetítő nyújtja be a kérelmet, a külföldinek magának Japánban kell tartózkodnia.

Illeték

Ezért az eljárásért illeték nem számítódik fel.

Főbb dokumentumok (tartózkodási jogcím megszerzésének engedélyezése iránti kérelemhez)

A tartózkodás cél szerinti kívánt kategória szerinti űrlapokat és mellékleteket kell benyújtani. Ha nem biztos a megfelelő kategóriában, nézze át a tartózkodási jogcímek átteintését a Bevándorlási Szolgálat oldalán.

Jellemző jogcím-csoportok:

• Foglalkozási („tevékenységi”) kategóriák többek között: hivatalos ügyek; egyetemi oktatás; művészet; vallás; sajtó; magasan képzett szakmai státusz; ügyvezetés és gazdaság; jog és könyvvizsgálat; egészségügyi ellátás; kutatás; oktatás; műszaki, bölcsészettudományi és nemzetközi szakmai tevékenység; vállalaton belüli áthelyezés; idősellátás; szórakoztató szakma; gyakorlatias szakismeret („szakmai készség”); Megjelölt szakmai készség; Szakmai képző program; kulturális tevékenység; rövid tartózkodás; tanulói jogviszony; vállalati képzés; családi együttlakás; meghatározott („különleges”) egyéb jogcím és hasonlók;
• „Státusz jellegű” kategóriák többek között: japán állampolgár házastársa; örök tartózkodó házastársa; régóta letelepedett személy („long-term resident”) és hasonlók.

Fajtánként a szükséges dokumentumokról és az űrlapokról lakóhelye szerint az regionális bevándorlási hivatalnál vagy a ISA tartózkodási jogcím megszerzésére vonatkozó oldalán tájékozódhat. Válassza ki a kívánt kategóriát, és töltse le a megfelelő dokumentumlistát. Ügyintézés részben online is lehetséges (tartózkodási kérelmek internetes benyújtása).

Hol kell beadni és mikor fogadják az ügyfeleket

• Benyújtás: a lakóhely szerinti regionális bevándorlási ügyintézés (felvilágosítást ad a külföldiek tartózkodási ügyeivel foglalkozó központi tájékoztatóvonal is — Integrated Support Center for Overseas Foreigner's Residence — Japánban: 0570-013904).
• Ügyfélfogadás jellemzően munkanapokon 9:00–12:00 és 13:00–16:00 (egyes eljárásoknál ettől eltérő napok és idősávok előfordulhatnak).

Vizsgálat szempontjai és típusos ügyintézési határidő

• A kérvényezett tevékenység valós, jogszabályban felsorolt jogcímek valamelyikébe illeszthető, és méltányolható alapja van a jogcím megszerzésének megengedéséhez.
• Típusos határidő: a jogcím megszerzését alapozó bekövetkezésétől számítva 60 nap (egyes ügyekben aznap vagy korán elbírálhatók).

Foglalkoztatási jogosultság igazolása

A foglalkoztatási jogosultság igazolása olyan hivatalos okirat, amely bizonyítja, hogy a külföldi szerződés szerinti munkára jogosultsággal végezhet Japánban meghatározott foglalkoztatási tevékenységet (hivatkozás: Foglalkoztatási jogosultság igazolása (bevándorlási törvény 19.§ [2]) · Igazolvány kiállítására irányuló kérelem).

A jogszabály célja többek között, hogy a foglalkoztató könnyebben tájékozódhasson arról, milyen munkateljesítmény engedélyezett. Maga az engedélyezett foglalkoztatás döntően az adott tartózkodási jogcím (vízum típusa) alapján dől el — hiányában is lehetőség lehet a törvényes munkavégzésre. A foglalkoztatót tilos hátrányosan megkülönböztetni pusztán azért, ha a jelölt nem mutatja be ezt az igazolványt.

Mikor lehet rá szükség

Ilyen előfordul például, ha egy vállalkozás a felvétel előtt dokumentált módon kívánja ellenőrizni, hogy a külföldi jogállása szerint ténylegesen végezheti-e Japánban a tervezett munkát.

①Igazoltatni szeretném vállalkozás kérése alapján, hogy foglalkoztatás jogszabály szerint megengedett

Gyakori eset, ha a vállalkozás a személyesen benyújtandó dokumentum előtt kéri ki ezt az igazolást, hogy előzetesen lássa: a pályázó munkára jogosultsága rendben áll-e.

②Munkahelyváltás: aggódom, hogy a jelenlegi munkára szóló státusz hosszabbítható-e az új feladatkör mellett

Új állás választása előtt sokan előzetes hatósági igazolást kérnek, hogy lássák: az új munkakör beleesik‑e az aktuális tartózkodási státusz („munkára szóló vízum”) által engedélyezett körbe.

Ha a munkahelyváltás után kiderül, hogy a tevékenység nem egyezik a jogcímmel engedélyezett kerettel, jogsértő („nem engedélyezett”) foglalkoztatás kockázata merül fel, és a későbbi meghosszabbítást is veszélyeztetheti.

Dokumentumok a foglalkoztatási jogosultság igazolásához (összefoglalás)

Ha a munkaadó és az ellátandó feladat nem változott: a kiállítás iránti kérelem mellé szükséges lehet a státuszkereten túli engedély (ha járt Önnek ilyennel), a tartózkodási kártya, az útleveles okmány stb. Munkaadóváltás vagy tartalmilag eltérő munka esetén további iratok támaszthatók alá az új helyzetet. Pontos listára a Bevándorlási Szolgálat részletes oldala szolgál (Foglalkoztatási jogosultság igazolása iránti kérelem — ISA). Illeték jóváhagyáskor: 2000 jen (illetékbélyeggel); teljes mértékben internetes felületen beadott kérelem esetén 1600 jen.

Tartózkodás időtartama („meghatározott egyéb” jogcím, állásinterjúzáshoz típus szerint)

Általánosságban hat hónap adható; ha ez idő alatt nem sikerült elhelyezkedni, bizonyítható előfeltételek mellett újabb hat hónappal meghosszabbítás kérhető.

Megállapított állás vagy japán vállalkozásindítás — nemzetközi hallgatók

Ha állás már biztos egy diplomás hallgatónak

A végzett szaknak megfelelő jogcímre kell váltania — például „műszaki, humán és nemzetközi szakmai” státusz; humán‑nemzetközi kategória; műszaki vagy egészségügyi vonatkozások mellett alkalmazandó változatok szerint.

Japánban saját vállalkozást kíván alapítani végzős hallgatóként

Ha szeretne létesíteni céget és annak gazdasági vezetése lenne feladata, erre az ügyvezetési („gazdasági irányítási”) státusz kérvényezhető. Erre vonatkozóan pénzeszközök előkészítése, irodafeltételek stb. is előírás lehet.