A «sajtó» (hōdō) tartalmú tartózkodási státusz a Bevándorlási Szolgálat (ISA) megfogalmazása szerint olyan státusz, amelyet azok szereznek meg, akik külföldi médiaszervezettel kötött szerződés alapján riportolást vagy a sajtómunka egyéb, szakmai feladatait végzik.
Jellemző esetek közé tartoznak a külföldi szerkesztőségek tudósítói, operatőrei stb. Ide tartozhatnak a lapok, műsorszolgáltatók, hírügynökségek vagy hírfilmeket készítő vállalkozások alkalmazásában álló újságírók, szerkesztő-műsorvezetők, tudósító-operatőrök, illetve azok a szabadúszók is, akik külföldi médiaszervezettel kötött szerződés alapján végeznek riportot és kapcsolódó feladatokat. Részletekért lásd a Bevándorlási Szolgálat oldalát: «Sajtó» (hōdō) tartózkodási státusz.

Feltételek a «sajtó» tartalmú tartózkodási státusz megszerzéséhez
A «sajtó» jogcímű státusz iránt alábbiak szerinti tevékenységet folytatók jelentkezhetnek.
- Külföldi lap-, hírügynökség-, műsorszolgáltató-, hírfilmes vagy más, sajtó célú szervezet alkalmazásában állók, akiket az adott szervezet sajtómunka ellátása céljából küld Japánba.
- Szabadúszóként tevékenykedő tudósítók és hasonló szakemberek, akik külföldi médiaszervezettel szerződéses viszonyban állnak, és annak megbízásából végeznek sajtómunkát.
A «sajtó» státusz fogalmainak értelmezése
① A külföldi médiaszervezet, ② a szerződés, valamint ③ a riport és a sajtómunka egyéb megfelelő tevékenységei gyakorlatban nagyjából az alábbiak szerint értelmezendők.
- A «külföldi médiaszervezet» olyan, külföldön székhelyű lap-, hírügynökség-, műsorszolgáltató-, hírfilmes stb. szervezet, amelynek rendeltetése a tájékoztatás.
- A «szerződés» fogalmába a munkaviszony mellett többek között a megbízás, a vállalkozási jellegű megbízási viszony és a meghívásos (tanácsadói) jellegű együttműködés is beletartozhat. Ugyanakkor annak adott szervezettel fennálló, tartós jellegű kapcsolatra kell utalnia.
- A «riport és a sajtómunka egyéb, ide illő tevékenységei» közé nemcsak a társadalmi eseményekről történő tájékoztatás, hanem a tudósításhoz szükséges felvétel, vágás és sugárzás stb. is beletartozik. Konkrétan például napilap- és magazinriporter, riportíró, főszerkesztő, szerkesztő, tudósító-operatőr, operatőr-asszisztens, rádiós és televíziós műsorvezető, televíziós világítás stb. jellegű feladatok.
Tartózkodási időtartam
5 év, 3 év, 1 év, illetve 3 hónap (az igazságügy-miniszter állapítja meg).
Szükséges iratok – áttekintés
A benyújtandó okmányok a kérelem típusától (tartózkodási jogállás igazolásának kiadása iránti kérelem; tartózkodási jogállás megváltoztatása; meghosszabbítás; státusz megszerzése) és a fogadó szervezet kategóriájától függően eltérnek. Az alábbiak összefoglaló jellegűek; a naprakész részletekért, nyomtatványokért és ellenőrző listákért kérjük, tekintse meg a Bevándorlási Szolgálat «Sajtó» (hōdō) oldalát.
A fogadó szervezet kategóriái («sajtó» esetén)
Az iratcsomó nagysága attól függ, hogy az ügyfél az alábbi kategóriák közül melyikbe esik.
- 1. kategória: ha külföldön bejegyzett médiaszervezet alkalmazásában áll, amely olyan munkatársakat foglalkoztat, akiknek a japán külügyminisztérium sajtóosztálya által kiállított külföldi újságírói igazolványuk van;
- 2. kategória: minden egyéb szervezet vagy magánszemély (további okmányok benyújtása szükséges lehet).
Gyakran szükséges, közös mag iratok (a kérelem típusától függően egyes elemek elmaradhatnak)
- Olyan dokumentum 1 példányban, amely igazolja, hogy az ügyfelet foglalkoztató külföldi médiaszervezetnél olyan munkatársakat foglalkoztatnak, akiknek a külügyminisztérium sajtóilletékese külföldi újságírói igazolványt állított ki;
- A külföldi médiaszervezet áttekintő adatait (képviseletre jogosult neve, története, szervezeti felépítése, létesítmények, létszám, korábbi újságírói tevékenység stb.) bemutató anyag 1 példányban;
- Az ügyfél tevékenységének tartalmát egyértelműen bemutató, az alábbiak közül valamelyik típusú okmány 1 példányban:
- Küldetésben érkezők esetén: a szervezet által kiállított igazolás a tevékenység tartalmáról, a küldetés időtartamáról, az ügyfél beosztásáról és díjazásáról;
- Japánban alkalmazottak esetén: a munkaviszony feltételeit a japán Munkaügyi Normák Törvénye 15. § (1) bekezdése és a végrehajtási rendelet 5. cikke szerint egyértelműen tartalmazó dokumentum;
- Szabadúszók és hasonló esetek (nem munkaviszony jellegű szerződés) esetén: a szerződés; ha abban nincs részletezve a tevékenység, az időtartam, a státusz és a díjazás, akkor ezekről a médiaszervezet kiegészítő levelét is csatolni kell.
Tartózkodási jogállás igazolásának kiadása iránti kérelem (első belépés külföldről)
- Visszaküldő boríték (szabvány méret, cím, ajánlott levél postai díjával) 1 példányban;
- Fénykép 1 db (előírt méret és előírások szerint);
- A tartózkodási jogállás igazolásának kiadása iránti kérelem nyomtatványa 1 példányban;
- A fenti «közös mag» iratokon kívül a kategória szerinti további okmányok (részletek az ISA oldalán és az ellenőrző listán).
Tartózkodási jogállás megváltoztatása iránti kérelem (más státuszról «sajtó»-ra váltás)
- Útlevél és tartózkodási kártya (bemutatandó);
- Fénykép 1 db (előírt méret; 16 év alatt és egyéb esetekben elmaradhat);
- A tartózkodási jogállás megváltoztatása iránti kérelem nyomtatványa 1 példányban;
- A fenti «közös mag» iratokon kívül a kategória szerinti további okmányok.
Tartózkodás meghosszabbítása iránti kérelem («sajtó» jogcím alatti tartózkodás folytatása)
- Útlevél és tartózkodási kártya (bemutatandó);
- Fénykép 1 db (előírt méret; 16 év alatti kérelmezők, illetve legfeljebb három hónapra szóló meghosszabbítás igénylése esetén stb. bizonyos feltételek mellett nem szükséges);
- A tartózkodás meghosszabbítása iránti kérelem nyomtatványa 1 példányban;
- A külügyminisztérium sajtóilletékese által kiállított külföldi újságírói igazolvány másolata 1 példányban;
- Munkahelyváltás utáni első meghosszabbításkor – az ügy körülményeitől függően – további okmányok (pl. foglalkoztatást igazoló dokumentum, lakóhely szerinti adó- és járulékfizetési igazolások, adóigazolás az elmúlt egy év összjövedelméről és adózási helyzetéről, munkáltatói igazolás stb.) benyújtása válhat szükségessé;
- A kategória szerinti egyéb iratok (részletek az ISA oldalán és az ellenőrző listán).
Tartózkodási jogállás megszerzése iránti kérelem (már Japánban tartózkodók stb., «sajtó» jogcím megszerzése)
- Útlevél (bemutatandó);
- Ha valaki felhagyott a japán állampolgársággal: az állampolgárságot igazoló dokumentum / egyéb esetek: a megszerzés alapjául szolgáló körülményt igazoló okirat (esettől függően 1 példányban);
- Fénykép 1 db (előírt méret; feltételektől függően elmaradhat);
- A tartózkodási jogállás megszerzése iránti kérelem nyomtatványa 1 példányban;
- A fenti «közös mag» iratokon kívül a kategória szerinti további okmányok.
Figyelemre méltó tudnivalók a benyújtáskor
- Japánban kiállított igazolások esetében törekedjen arra, hogy azok a kiállítástól számított 3 hónapon belüliek legyenek.
- Idegen nyelven készült okmányokhoz japán nyelvű fordítást csatoljon.
- Hiányos iratcsomó a gyakorlatban lassíthatja az eljárást, illetve az ügyfél számára hátrányos lehet.
- A nyomtatványok kitöltéséről és az iratok részleteiről a regionális bevándorlási hivatal ad tájékoztatást; további útmutatást nyújt a Bevándorlási Szolgálat külföldi állampolgárok részére működtetett, tartózkodási ügyekre vonatkozó központi tájékoztató szolgálata is (telefon Japánban: 0570-013904).

