Az általános honosítás hat fő feltétele

Az általános (közönséges) honosításhoz a következő hat feltételt kell általában teljesíteni (a Tokiói Területi Jogi Ügyek Hivatala „A honosításról” összefoglalója és az állampolgársági törvény 5. cikke szerint).

① Lakóhelyre vonatkozó feltétel (legalább öt év folyamatos tartózkodás)

A kérelem benyújtásáig legalább öt évig folyamatosan Japánban kell élni. A lakóhelynek jogellenes helyzet nélkülinek kell lennie, ezért általában érvényes tartózkodási jogcímmel kell rendelkezni. Alapelvként Japán az élet középpontja.

* Japán állampolgár házastársa, Japánban született személy, illetve korábban japán állampolgár volt személy esetén – más, Japánhoz különlegesen szoros kapcsolatra tekintettel – a tartózkodás ideje három évre vagy akár egy évre is rövidülhet, illetve egyéb könnyítések is alkalmazhatók (egyszerűsített honosítás; lásd később).

② Cselekvőképességre vonatkozó feltétel (betöltött 18. életév)

Legalább 18 évesnek kell lenni, valamint a származási ország jogszabályai szerint is el kell érni a nagykorúság életkorát. Japánban a nagykorúság életkora 2022 áprilisától 18 év.

③ Életmódra vonatkozó feltétel (jó erkölcs)

Jóravaló, az adott közösségben elfogadható életmód szükséges. Az elbírálás összegzi többek között a büntetett előéletet, az adózási helyzetet és a társadalmi közerkölcs betartását. Közlekedési szabálysértések vagy adótartozás is befolyásolhatják az ügyet. Enyhébb esetekben is előfordulhat engedélyezés, de a körülmények és az ismétlődés miatt az elbírálás eltérő lehet; ezért érdemes a benyújtás előtt a területi jogi ügyek hivatalában egyeztetni.

④ Megélhetésre vonatkozó feltétel (önálló megélhetés)

Olyan anyagi és életkörülmények szükségesek, amelyek mellett Japánban a mindennapi megélhetés biztosítható. Az elbírálás a közös háztartásban élő, egy közös megélhetési egységet alkotó család szintjén történik. Ha a kérelmezőnek nincs saját jövedelme, de házastársa vagy más közeli hozzátartozója jövedelme és vagyona biztos életet tesz lehetővé, a feltétel teljesülhet. Kisebb megtakarítás vagy ingatlan mellett is gyakori az engedélyezés, ha a szokásos életszínvonal fenntarthatónak látszik.

⑤ A kettős állampolgárság elkerülésére vonatkozó feltétel

A honosítást kérő személynek általában állampolgárság nélkülinek kell lennie, vagy a honosítással el kell veszítenie korábbi állampolgárságát. Kivételt jelenthet, ha a másik állam polgárságát a kérelmező akaratától függetlenül nem tudja megszüntetni (az állampolgársági törvény 5. cikkének (2) bekezdése).

⑥ Az alkotmány tiszteletben tartására vonatkozó feltétel (erőszakos megdöntés elutasítása)

Aki a japán kormányt erőszakkal meg kívánja dönteni vagy ehhez igazodó nézeteket vall, illetve ilyen szervezethez csatlakozik vagy azt alapítja, annak honosítását nem engedélyezik.

Japán nyelvtudás

Törvényben nincs kifejezetten meghatározott szint, ugyanakkor elvárás, hogy legyen a mindennapi életben akadálymentesen használható japán nyelvtudás (beszéd, olvasás és írás). Iránymutatásként gyakran említik az általános iskola 2–3. évfolyamának megfelelő vagy annál magasabb szintű olvasást, írást és társalgást.

Feltételek enyhítése (egyszerűsített és különleges honosítás)

Japánban született személy, japán állampolgár házastársa, japán állampolgár gyermeke, illetve korábban japán állampolgár volt személy stb. esetén – ha különlegesen szoros kapcsolat fűzi őket Japánhoz – az előző honosítási feltételek egy része enyhíthető (az állampolgársági törvény 6–8. cikke).

Például japán állampolgár házastársa esetén előfordulhat, hogy „legalább három éve folyamatosan lakóhelye vagy tartózkodási helye van Japánban, és jelenleg is japán lakcímmel rendelkezik”, illetve „a házasságkötés óta eltelt három év, és legalább egy éve folyamatosan japán lakcímmel rendelkezik” stb. – vagyis rövidebb lakóhelyi időtartam is elegendő lehet. Japán állampolgár gyermeke (örökbe fogadott gyermek kivételével) vagy korábban japán állampolgárságot elvesztő személy esetén egyes esetekben a tartózkodás időtartamára vagy a megélhetésre vonatkozó követelményt nem kell teljesíteni. Az Ön helyzetére vonatkozóan az illetékes területi vagy helyi jogi ügyek hivatalában kérjen konkrét tájékoztatást.

Honosítási engedély iránti kérelem benyújtása (hivatalos menet)

Ha a kérelmező 15 éves vagy idősebb, a kérelmet személyesen ő nyújthatja be; 15 év alatti gyermek esetén a törvényes képviselőnek (szülő, gondnok stb.) kell eljárnia. A benyújtás az illetékes területi vagy helyi jogi ügyek hivatalában, személyes megjelenéssel történik, írásbeli kérelem formájában. Az űrlapokat a benyújtás helyén biztosítják; csatolni kell azt, ami igazolja a honosítási feltételek fennállását, a személyazonosságot és a családi jogviszonyokat stb. A szükséges okmányok az egyéni körülményektől függenek, ezért előzetesen egyeztessen a kijelölt hivatallal (lásd az Igazságügyi Minisztérium: honosítási engedély iránti kérelem oldalt).

Az elbírálás jellemzően körülbelül fél évtől két évig is eltarthat. Engedélyezés esetén a közlönyben megjelenik a döntés, és a közzététel napján lép hatályba a honosítás.

Hivatkozások és hivatalos források

• Tokiói Területi Jogi Ügyek Hivatala: „A honosításról”
• Igazságügyi Minisztérium: „Honosítási engedély iránti kérelem”
• Igazságügyi Minisztérium: „Állampolgárság – gyakori kérdések”
• Japán Gyōseishoshi Szövetség: „Nemzetközi ügyek (japán állampolgárság megszerzése)”

Eljárás az irodánknál a honosítási engedélyig

1. 1. Kapcsolatfelvétel a weboldalon keresztül

   Telefon: 090-3676-8204, illetve e-mail: miyazaki@visa-agent.net

2. 2. Válasz az ügyintézőtől

3. 3. Első személyes konzultáció (első alkalommal díjköteles)

   Kérjük, jelezze, mely időpontok alkalmasak Önnek.

4. 4. Árajánlat készítése

   Az egyeztetés során áttekintjük az ügy részleteit, majd ismertetjük az eljárás menetét és elkészítjük az árajánlatot.

5. 5. Megrendelés

   Az árajánlat áttekintése után ismertetjük a további ütemezést.

6. 6. Kezdő díj befizetése

   A megbízás megkezdésekor a díj teljes összege esedékes.

7. 7. Az iratcsomag egyeztetése a területi jogi ügyek hivatalával

8. 8. Benyújtandó iratok beszerzése és elkészítése

9. 9. Iratok benyújtása és az eljárás megindítása

10. 10. Személyes meghallgatás az ügyintézővel (a kérelmezővel)

11. 11. Értékelés, majd engedélyezés vagy elutasítás

12. 12. Értesítés a területi jogi ügyek hivatalától (engedély vagy elutasítás)