Vízum és tartózkodás, ha gyermek születik

Ha mindkét szülő külföldi, és gyermekük Japánban születik, a gyermek nem szerez japán állampolgárságot, ezért olyan tartózkodási státuszt kell számára elintézni, amely alapján törvényesen tartózkodhat az országban. Az eljárásokat általában a születéstől számított 30 napon belül kell megkezdeni. Ha ugyanakkor a gyermek a születéstől számított 60 napon belül elhagyja Japánt, akkor e külön eljárás nélkül is – erre az időtartamra – problémamentesen tartózkodhat az országban.
Ha 60 napon belül nem intézik el a megfelelő státuszt, az jogellenes tartózkodássá (túltartózkodássá) minősülhet, és a gyermek kiutasítás céljából intézkedés alá eshet. Ezért születés után érdemes mielőbb megkezdeni az ügyintézést.

A születés utáni lépések áttekintése

1. 1. Megszületik a gyermek

2. 2. A születéstől számított 14 napon belül születés bejelentése az önkormányzatnál (születési anyakönyvi kivonat)

3. 3. A gyermek állampolgársága szerinti nagykövetségen / konzulátuson a születéshez kapcsolódó szükséges ügyintézés

4. 4. Tartózkodási státusz megszerzésének engedélyezése iránti kérelem (a születéstől számított 30 napon belül)

Mi a „tartózkodási státusz megszerzésének engedélyezése iránti kérelem”?

A tartózkodási státusz megszerzésének engedélyezése iránti kérelem olyan eljárás, amelyet akkor kell benyújtani, ha a japán állampolgárság megszűnése, Japánban történt születés stb. miatt a külföldi személy a partraszállási eljárás nélkül marad Japánban, és az erre okot adó eseménytől számított 60 napnál hosszabb ideig kíván itt tartózkodni; ennek során szerzi meg a szükséges tartózkodási státuszt (lásd: Bevándorlási Szolgálat: „Tartózkodási státusz megszerzésének engedélyezése iránti kérelem” és Tartózkodási státusz megszerzése (a bevándorlási törvény 22. § (2) bekezdése)).

Az okot adó esemény napjától számított 60 napig tartózkodási státusz nélkül is lehet jog szerint az országban tartózkodni, ám ha 60 napnál tovább maradna valaki, akkor az esemény napjától számított 30 napon belül kell benyújtani a tartózkodási státusz megszerzésére irányuló kérelmet. Ha ezt elmulasztják és letelik a 60 nap, jogellenes tartózkodásról lehet szó, amely kiutasítást is maga után vonhat; ezért érdemes a születést követően haladéktalanul elkezdeni az ügyintézést.

Állampolgárság: Ha mindkét szülő külföldi állampolgár, a Japánban született gyermek nem kap japán állampolgárságot. A születést be kell jelenteni hazája tokiói nagykövetségén / konzulátusán is, és el kell intézni a gyermek útlevelet.

Kérelem feltételei (kinek kötelező, határidők stb.)

• Jogalap: A bevándorlásról és a menekültek elismeréséről szóló törvény 22. § (2) és (3) bekezdése
• Érintettek: Azok, akik – japán állampolgárságuk megszűnése, születés vagy más ok miatt – a partraszállási eljárás nélkül maradnak Japánban, és az okot adó eseménytől számított 60 napnál hosszabb ideig kívánnak itt tartózkodni
• Benyújtási határidő: A státusz megszerzésére okot adó esemény napjától számított 30 napon belül (születés esetén a születés napjától számított 30 nap)
• Ki nyújthatja be: Meghatalmazott képviselő (pl. kérelmet továbbító gyōseishoshi, ügyvéd), törvényes képviselő, vagy maga az ügyfél. 16 év alatti gyermek esetén családtag vagy együtt élő személy is benyújthatja a kérelmet bizonyos feltételek mellett. Meghatalmazott képviselő benyújtása esetén az ügyfélnek elvileg nem kell megjelennie a bevándorlási hatóságnál, de Japánban kell tartózkodnia.
• Illeték: Nincs ügyintézési díj
• Hová kell benyújtani: A lakóhely típusú cím szerint illetékes regionális bevándorlási iroda (regionális bevándorlási irodák; további tájékoztatás a külföldiek tartózkodásáról szóló központi ügyfélvonalon: 0570-013904)
• Ügyfélfogadás: hétköznap 9:00–12:00 és 13:00–16:00 (irodánként eltérhet)
• Tipikus ügyintézési idő: az okot adó eseménytől számított 60 napon belül (előfordulhat aznapi döntés is)

A kérelmet online is benyújthatja.

Milyen tartózkodási státuszt érdemes kérni

A benyújtandó nyomtatványok és mellékletek az itt végzett tevékenységnek megfelelő tartózkodási státusztól függenek. Gyermek születésekor a leggyakoribb esetek többek között a következők:

• Családi tartózkodás (Dependent) … Ha a szülők valamelyike például „Professor”, „Engineer/Specialist in Humanities/International Services” vagy tanulói státuszban tartózkodik, és a gyermek az ő eltartottjaként él
• Japán állampolgár házastársa vagy gyermeke … Ha az apa vagy az anya japán állampolgár, és a gyermek törvényes gyermekként tartózkodik
• Állandó japán lakos házastársa vagy gyermeke … Ha az apa vagy az anya állandó lakhellyel rendelkező státuszban van, és a gyermek gyermekeként tartózkodik
• Megállapított lakó (Specified Resident) … Ha a gyermek a vonatkozó miniszteri rendelet szerinti kategóriába tartozik

Ha nem egyértelmű, mely státusz az Ön esetére illik, tekintse meg a tartózkodási státuszok listáját (Bevándorlási Szolgálat), illetve kérjen tájékoztatást a bevándorlási hatóságtól vagy szakértőtől.

Szükséges okmányok (gyermek születése esetén: tartózkodási státusz megszerzésére irányuló kérelem)

Az alábbiak „Családi tartózkodás” (Dependent) státusz megszerzésére vonatkozó, tájékoztató jellegű okmánylista. Más státusz esetén a Igazságügyi Minisztérium „Tartózkodási státusz megszerzésének engedélyezése iránti kérelem” oldalán válassza ki a kívánt státuszt, és onnan ellenőrizzük a pontos mellékletlistát.

Közös, általában szükséges okmányok

1. Kérelem nyomtatvány a tartózkodási státusz megszerzésének engedélyezéséről 1 példány (PDF · Excel)
2. Fénykép 1 db (előírt formátum; 16 év alatt általában nem szükséges)
3. A születést igazoló okirat 1 példány (pl. születés bejelentésének igazolása)
4. Útlevél (bemutatásra) ※ újszülöttnél, ha még nincs útlevél, egyeztessen a bevándorlási irodával
5. Az ügyfél és az eltartó jogviszonyát igazoló okirat 1 példány
   pl. anyakönyvi kivonat, házasság bejelentésének igazolása, születési anyakönyvi kivonat (másolat) – a konkrét esetnek megfelelően
6. Az eltartó tartózkodási kártyájának vagy útlevelének másolata 1 példány
7. Kérdőív 1 példány (PDF)

Az eltartó foglalkozását és jövedelmét igazoló okmányok

Ha az eltartó foglalkoztatottként vagy vállalkozóként dolgozik

• Lakóhely szerinti önkormányzat által kiállított adóztatási (vagy adómentességi) igazolás, valamint adófizetési igazolás (amelyen szerepel az egy évre vetített jövedelem és adófizetés) – mindegyikből 1 példány
• Foglalkoztatói igazolás vagy üzleti engedély másolata stb. – 1 példány

Ha az eltartó tanulóként tartózkodik és nem dolgozik

• Olyan okirat, amely igazolja, hogy a megélhetés fedezhető
• Az eltartó nevére szóló bankszámla-kivonat / egyenlegigazolás vagy ösztöndíj-igazolás stb.

Amit érdemes csatolni

• Lakcímigazolás (jūminhyō) 1 példány (ajánlott) … Benyújtásával engedélyezés után a tartózkodási kártyára kerülhet a cím, és nem kell külön lakcím-bejelentést tenni az önkormányzatnál. Ha nem csatolják, az engedélyezéstől számított 14 napon belül lakcím-bejelentés szükséges.

※ Idegen nyelvű okiratokhoz csatoljon japán fordítást. Japánban kiállított hatósági igazolások esetén általában a kiállítástól számított 3 hónapon belüli példányt kérik. A pontos, naprakész dokumentumlistát a „Családi tartózkodás” (Dependent) oldalon, a „Tartózkodási státusz megszerzésének engedélyezése iránti kérelem” résznél, illetve az illetékes regionális bevándorlási irodánál / a külföldiek tartózkodásáról szóló központi ügyfélvonalon (0570-013904) erősítse meg.

Tartózkodás időtartama

Az engedélyezett időtartam a megszerzett tartózkodási státusztól függ (családi tartózkodás esetén elvben legfeljebb öt év, a pontos időtartamot a jogszabály alapján a miniszter határozza meg).