Feltételek a „Japán állampolgár házastársa vagy gyermeke” státusz megszerzéséhez

Japán állampolgár házastársa

Házastárs esetén a házasságnak jogilag érvényesen fenn kell állnia. Elvált vagy megözvegyült volt házastárs, illetve élettársi viszony nem jogosítja fel az igénylőt.

Alapelv szerint egy háztartásban, házastársként kell együtt élni. Külön életvitel esetén megnő annak a kockázata, hogy a hatóság „látszatházasságot” feltételez, és szigorúbban vizsgálja az ügyet.

Japán állampolgár gyermeke

A törvényes (házasságon belül született) gyermek mellett az elismert törvényen kívüli (fatön) gyermek is ide tartozik. A születés időpontjában az apa vagy az anya közül legalább az egyiknek japán állampolgársággal kell rendelkeznie, illetve ha az apa a születés előtt elhunyt, halálakor japán állampolgárnak kellett lennie.

A részletes, szükséges okmányokról lásd: Ha a kérelmező (külföldi) japán állampolgár saját gyermeke vagy különleges örökbefogadottja (Bevándorlási Szolgálat).

Japán állampolgár különleges örökbefogadott gyermeke

A különleges örökbefogadás a családbíróság határozatával jön létre; ebben az esetben megszűnik a vér szerinti szülőkkel fennálló szülő–gyermek viszony, és elvben nem engedélyezett a bontás az örökbe fogadó szülőkkel szemben. A családi anyakönyvben is megkülönböztetik (például „legidősebb fiú” / „legidősebb lány” megjelöléssel) a közönséges örökbefogadástól.

A 2020. áprilisában hatályba lépett polgári törvénykönyv-módosítás szerint a különleges örökbefogadott életkori határa általános szabály szerint a 15. életév betöltése előtti (korábban a 6. életév előtti) kor volt. A rendszer célja, hogy gyermeket adjon otthont annak, akinek a családi környezete nem biztosít megfelelő gondoskodást (Igazságügyi Minisztérium: a polgári törvénykönyv egy részét módosító törvény (különleges örökbefogadás)).

Tartózkodás időtartama

Az engedélyezett időtartam a következők egyike lehet: 5 év, 3 év, 1 év vagy 6 hónap.

Az eljárások főbb típusai

A „Japán állampolgár házastársa vagy gyermeke” tartózkodási státuszhoz kapcsolódó leggyakoribb eljárások a következők:

• Kérelem az alkalmasságot igazoló okirat (Certificate of Eligibility) kiadására … ha külföldről ebben a státuszban kíván először belépni Japánba
• Kérelem a tartózkodási státusz megváltoztatására … ha más státusszal tartózkodik Japánban, és erre a kategóriára szeretne áttérni
• Kérelem a tartózkodás időtartamának meghosszabbítására … ha ugyanebben a státuszban kíván tovább maradni
• Kérelem tartózkodási státusz megszerzésére … ha a személy lemondott a japán állampolgárságról, illetve születés stb. miatt partraszállási eljárás nélkül tartózkodik, és 60 napnál hosszabb ideig marad

Ha a családi jogviszonyban változás következik be, haladéktalanul intézkedjen a szükséges benyújtásokról. Ha nem az adott tartózkodási státusznak megfelelő tevékenységet folytat, a státuszt meg is szüntethetik.

Szükséges okmányok – áttekintés

A konkrét szükséges dokumentumok függnek az eljárás fajtájától, valamint attól, hogy a kérelmező házastárs, vagy saját gyermek / különleges örökbefogadott. Japánban kiállított igazolások általában a kiállítástól számított 3 hónapon belül érvényesek benyújtáskor. Nem japán nyelvű okmányokhoz japán nyelvű fordítást kell csatolni.

Az alábbi felsorolás a Belügyminisztérium és a Bevándorlási Szolgálat közzétett tájékoztatóin alapul; az elbírálás során további iratokat is kérhetnek. A legfrissebb nyomtatványokat és pontos követelményeket a hivatalos oldalon ellenőrizze: házastárs esetén · saját gyermek / különleges örökbefogadott esetén.

【Ha a kérelmező házastárs (férj / feleség)】

Kérelem alkalmasságot igazoló okirat kiadására (új belépés külföldről)

• Kérelem az alkalmasságot igazoló okirat kiadására (1 példány)
• Fénykép (1 db, előírt formátum)
• A japán házastárs teljes anyakönyvi kivonata (kószeki tóhon – minden adatot tartalmazó igazolása), amelyben feltüntetik a házasságot; ha nincs ilyen bejegyzés, csatolni kell a házasság bejelentésének átvételi igazolását is
• A kérelmező állampolgársága szerinti országban kiállított házassági anyakönyvi kivonat / házasságigazolás (1 példány) ※ Olyan országokban, ahol például családi anyakönyvet állítanak ki (mint Dél-Korea), elfogadható a mindkét fél házasságát tartalmazó anyakönyvi kivonat is
• A megélhetés biztosítását igazoló iratok: lakossági adó megállapítási (vagy adómentességi) igazolás, adófizetési igazolás (legalább az elmúlt egy évre). Ha a belépés után nem telt el sok idő: bankszámlakivonat-másolat, tervezett foglalkoztatás igazolása stb.
• A japán házastárs kezességvállaló (garancia-) levele (1 példány)
• A japán házastárs lakcím-igazolása (dzsúminhjó) másolata, amely az összes háztartásbeli tagot feltünteti (1 példány) ※ a „Majna szám” eltakarható; egyéb adat nem hagyható el
• Kérdőív (1 példány)
• Anyagok a pár kapcsolatának igazolására (2–3 db amatőr fénykép; közösségi média- vagy hívásnapló stb.)
• Visszaküldő boríték (ajánlott postai bélyeggel)

Kérelem a tartózkodási státusz megváltoztatására (más státuszról)

• Kérelem a státusz megváltoztatására, fénykép
• A japán házastárs teljes anyakönyvi kivonata (házasság bejegyzésével, 3 hónapon belül kiállítva)
• A kérelmező állampolgársága szerinti házassági igazolás / anyakönyvi kivonat
• Megélhetés biztosítását igazoló iratok (lakossági adó-, adófizetési igazolás stb., 3 hónapon belül)
• A japán házastárs kezességvállaló levele; lakcím-igazolás minden háztartásbelivel (3 hónapon belül)
• Kérdőív, a házastársi kapcsolatot igazoló anyagok
• Útlevél és tartózkodási kártya (bemutatásra)

Kérelem a tartózkodás időtartamának meghosszabbítására

• Kérelem a hosszabbításra, fénykép
• A japán házastárs teljes anyakönyvi kivonata (házasság bejegyzésével)
• Megélhetés biztosítását igazoló iratok (a támogató vagy a kérelmező lakossági adó-, adófizetési igazolása stb.)
• A japán házastárs kezességvállaló levele; lakcím-igazolás minden háztartásbelivel
• Útlevél és tartózkodási kártya (bemutatásra)

【Saját gyermek / különleges örökbefogadott esetén】

Kérelem alkalmasságot igazoló okirat kiadására

• Kérelem az alkalmasságot igazoló okirat kiadására, fénykép
• A szülő teljes anyakönyvi kivonata vagy törlési anyakönyvi kivonata (minden bejegyzést tartalmazó)
• Japánban született gyermek: születés bejelentésének átvételi igazolása vagy apaság/elismerés bejelentésének átvételi igazolása (3 hónapon belül)
• Külföldön született gyermek: a születési ország által kiállított születési anyakönyvi kivonat vagy az elismeréshez kapcsolódó igazolás
• Különleges örökbefogadás: a különleges örökbefogadás bejelentésének átvételi igazolása vagy a családbíróság örökbefogadási határozatának hiteles másolata és a jogerősség igazolása
• Megélhetés biztosítását igazoló iratok (a gondviselő lakossági adó-, adófizetési igazolása stb.; ha ez nem elegendő: bankszámlakivonat, tervezett foglalkoztatás igazolása stb.)
• Kezességvállaló levél (Japánban élő japán állampolgár – a gyermek szülője vagy örökbe fogadó szülője stb.)
• Lakcím-igazolás a háztartás összes tagjával (kiskorú: a gondviselőé; nagykorú: az egy háztartásban élő személyé) ※ a „Majna szám” eltakarható
• Visszaküldő boríték

Kérelem státusz megváltoztatására / tartózkodás meghosszabbítására

• Kérelem, fénykép
• A japán állampolgár (a gyermek szülője vagy örökbefogadó szülője) teljes anyakönyvi kivonata vagy törlési anyakönyvi kivonata
• Születésről, elismerésről vagy különleges örökbefogadásról szóló igazolások (mint fent)
• Megélhetést igazoló iratok, kezességvállaló levél, lakcím-igazolás
• Útlevél és tartózkodási kártya (bemutatásra)

Ha a kérelmező helyett más nyújtja be az iratokat, előfordulhat, hogy a benyújtó személyazonosságát igazoló okmányt is be kell mutatni. Részletekért forduljon a Külföldieknek szóló bevándorlási tájékoztató központ telefonos ügyfélszolgálatához (TEL: 0570-013904, Japánban).