Különleges belépési engedély (IIR 12. cikk)

Különleges belépési engedély – mit jelent?

A különleges belépési engedély olyan jogintézmény, mellyel jogellenes tartózkodás vagy ehhez hasonló ok miatt Japánból eltávolított, és ettől meghatározott időre Japán felé nem beléphető külföldi bizonyos mértékig az igazságügy-miniszter mérlegelési jogköre alapján, különös, a belépésre érdemben utaló okok fennállása esetén engedélyezheti Japán területére történő belépését (bevándorlás- és menekültügyi törvény, röviden IIR; 12. cikk).

Japán felé történő belépéskor először azt vizsgálják, hogy fennállnak-e az IIR 7. cikk (1) bekezdése szerinti a belépéshez szükséges feltételek. Aki ezeknek nem felel meg, Japán elhagyására kötelezhető. A különleges belépési engedély ettől eltérő mérlegelő rendelkezés: a Miniszter a feltételeknek alapvetően nem megfelelő személy részére is engedélyezheti a belépést, ha erre az ügy körülményei alapján különös okot lát.

Már Japánt elhagyó személyek kapcsán – ha a Japánból történt távozást (kitoloncolás vagy hasonló elrendelés szerinti kivonulás) követően egy megfelelő idő elteltével a külföldi tartózkodási jogosultságot igazoló okiratot (Certificate of Eligibility, COE) kap és a külképviseleten érvényes vízummal rendelkezik, majd belépési kérelmet tesz –, az igazságügy-miniszter, ha ezt méltányolhatónak találja, a belépési ellenőrzés során a hatóság a belépést engedélyező bélyegzést alkalmazhatja (IIR 5. cikk (2) bekezdése, a belépés tilalmának kivételeivel összhangban).

Belépés megtagadásának okai és a tilalom időtartama

A belépés megtagadása alá eső okokat az IIR 5. cikke szabályozza; ide sorolhatók többek között közegészségvédelmi, közrendvédelmi vagy belbiztonsági szempontból problémás helyzetek.

Jogellenes tartózkodásból fakadó eltávolítás, kitoloncolás illetőleg kiutasítási döntés alapú távozás esetén – áttekintés szerint – a belépési tilalom időtartama jellemzően a következő:

első kitoloncolás esetén: kitoloncolástól számított 5 év
többszöri előzmény esetén: kitoloncolástól számított 10 év
kiléptetési végzés szerinti távozás után: Japán elhagyásának napjától számított 1 év
legalább egy év szabadságvesztéssel büntethető vétséghez hasonló, Japán állam szerinti vagy más állam szerinti jogszabálysértés (vagy erre utaló büntetőjogi ítélet): határozatlan idejű tiltás

A különleges belépési engedély szerinti eljárás e tilalom dacára sem zár ki engedélyezést – ha az igazságügy-miniszter az adott tényállás mérlege alapján különösen indokoltnak látja a Japán felé történő belépés engedélyezését.

Az engedélyezés mérlegelésekor szem előtt tartott főbb szempontok

A Bevándorlási Szolgálat közzétett irányadó példák alapján tipikusan az alábbi körülményeket veszik figyelembe:

Japánba történő belépés célja és indokolt oka
a releváns belépési tiltást alátámasztó tényállás súlyrendje
az eltelt idő a belépést tiltó ok bekövetkezése óta
Japánban élő családtagok helyzete és életkörülményei (például házastárs japán állampolgár, vagy rendes tartózkodással együtt járó örökös tartózkodású státusz)
a házasság időtartama, közös gyermekek
belföldi és nemzetközi körülmények együttesen

A közzétett mintaügyekben gyakori, hogy japán állampolgár házastársa vagy rendes tartózkodó (például örökös tartózkodású) házastársa irányából érkezik kérelem, ha a házasság valódisága megállapítható, és az idő múlásával az ügy körülményei megerősödnek. Ugyanakkor a házasság hitelességének kétsége vagy ismételt kitoloncolások előzménye tipikusan a megtagadás irányába mutat.

Tájékoztató: Belépésre vonatkozó különengedély megadásáról és elutasításáról – példaügyek (ISA, PDF)

Kérelmezési feltételek és gyakorlati menet (tájékoztató jelleggel)

Kikre vonatkozik: akik az IIR szerinti belépési feltételeknek nem felelnek meg (például belépést tiltó ok áll fenn), de az igazságügy-miniszter szerint különösen indokolt a belépés engedélyezése.
Eljárás: nincs külön, „különleges belépési engedélyre” kitűzött önálló kéreleműrlap. Jellemző út: COE iránti kérelem, annak kiadása után vízum a külképviseleten, majd a határátkelőhelyen benyújtott belépési kérelem. Ha a COE rendelkezésre áll, és nincs más, a belépést kizáró körülmény, a belépés az IIR 5. cikk (2) bekezdése szerinti belépés megtagadásának kivétele révén – külön „különleges belépési” eljárás nélkül is – engedélyezhető lehet.
Emberi megfontolások: Japánban élő házastárs vagy gyermek gyakran szerepet játszik; a rendezés kiindulópontja tipikusan a COE megszerzése.
Elbírálási idő: belépést tiltó előzmény esetén a COE elbírálása a szokásosnál hosszabb lehet; érdemes több hónapos időtávlattal számolni.

Szükséges iratok jegyzéke (tájékoztató jelleggel)

Mivel a különleges belépési engedély a belépési ellenőrzés során mérlegeléssel dől el, külön erre a célra rendszeresített állami űrlap nem áll rendelkezésre. Gyakorlatban a dokumentáció előkészítése a COE, a vízum és a belépési ellenőrzéshez szükséges iratok köré szerveződik.

1. A COE iránti kérelemhez szükséges főbb iratok

A cél szerinti tartózkodási státusztól (például japán állampolgár házastársa, örökös tartózkodású személy házastársa) függően változnak a mellékletek. Gyakran szükséges:

Általános iratok

tartózkodási jogosultságról szóló igazolás iránti kérelem (1 példány)
fénykép (4 × 3 cm, a felvételt megelőző három hónapon belül készült, hátlapján a név)
válaszboríték (ajánlott postai kézbesítés stb.) a kérelmező címére

Példa: „japán állampolgár házastársa” – jellemző további iratok

házassági anyakönyvi kivonatok (japán és a kérelmező állampolgársága szerinti ország kiállítása szerint, ügytől függően)
a Bevándorlási Szolgálat előírt kérdőív
a japán házastárs személyi kezességvállalása
a japán házastárs teljes háztartását feltüntető lakcím-nyilvántartási kivonat (住民票)
a házaspár kapcsolatát alátámasztó anyagok (fényképek, levelezés stb.)
Japánban tervezett megélhetést igazoló dokumentumok
az adott státuszhoz az ISA által előírt további iratok

„Örökös tartózkodású személy házastársa” esetén is szükségesek házassági és személyazonossági, kezességi és anyagi fedezetről szóló iratok; részletekért lásd a tervezett lakóhely szerinti regionális bevándorlási irodát vagy az ISA tájékoztató oldalát a COE kérelmezéséről.

2. Vízum iránti kérelem a külképviseleten

útlevél
vízumkérelem (a Külgazdasági és Külföldi Minisztérium vagy a külképviselet előírása szerinti űrlap)
fénykép
COE (eredeti vagy másolat)
a külképviselet által kért további irat

3. Belépési kérelem (repülőtér, kikötő)

útlevél érvényes vízummal
COE (bemutatandó / benyújtandó – utasítás szerint)
belépési kártya (ED-kártya) és egyéb, a belépési ellenőrzésre jogosult hatóság által kért anyag

A COE érvényessége a kiállítástól számított három hónap; ezen belül kell a vízumot megszerezni és belépni.

A különleges belépési engedély feltételei (engedélyezik-e)

Ha Japánban élő házastárs vagy gyermek áll fenn, humanitárius szempontból tipikusan gyakoribb az engedélyezés. A belépési ellenőrzés során eldől, hogy az igazságügy-miniszter szempontjából különösen indokolt-e a belépés engedélyezése – ekkor kerül sor a különleges belépési engedély megadására.

A gyakorlatban általában előbb a COE megszerzése javasolt, majd a vízum és a belépési kérelem intézése; ha a COE rendelkezésre áll, a belépés engedélyezésének esélye sok esetben nagyobb.

Ideiglenes belépés engedélyezése

Ha az elbírálás hosszabb ideig tart, ideiglenesen is engedélyezhető a belépés, hogy az utas ne csak a repülőtér területén várakozzon. A fő ellenőr akkor adhat ideiglenes belépést, ha ezt különösen szükségesnek ítéli. Kiköthető óvadék (a miniszteri rendeletben meghatározott összeg, a törvény szövege szerint legfeljebb 200 jen keretig), lakóhelyre és mozgási körre vonatkozó korlátozások (például egy önkormányzat területére szűkítve) és idézésre való megjelenési kötelezettség.

Az IIR 13. cikkéhez kapcsolódó főbb előírások (rövidítve, tájékoztató jelleggel):

A fő ellenőr a belépési eljárás során különösen szükségesnek ítélve az eljárás befejezéséig ideiglenesen belépést engedélyezhet.
Engedély esetén ideiglenes belépési okmány adható ki.
Kiköthetők feltételek és óvadék (japán vagy külföldi pénznemben).
Az óvadékot a belépés engedélyező jelölés alkalmazásakor vagy Japán elhagyására vonatkozó végzés esetén visszatérítik.
Feltételsértés esetén az óvadék egészben vagy részben elkobozható.
Szökés veszélye esetén őrizet is elrendelhető.